Újra Leányfalun és Kismaroson

A Leányfalu és Kismaros közötti közel 60 km-es útvonal a Lanner Kvartettnek és aktuális vendégeinek nem csak egy egyszerű országút. Egy sikeres és fergeteges hangulatú koncert, csupa felemelő beszélgetés majd néhány pohár alkoholmentes (?) pezsgő utáni, és egy izgalommal várt következő koncert előtti lelkiállapot. Az útirány mindegy, ezt már tapasztalatból tudjuk. Mindkét hétvége, amikor a kvartett e két településen tartott zenés vendégséget emlékezetessé vált.

Ezúttal tangót vittünk magunkkal. A plakáton azt írtuk, Tangó a fülnek, de azért mi látvánnyal is készültünk, hiszen a tangó zene mit ér tánc nélkül... Olyan szerencsések vagyunk, hogy a koncertek szervezője, Borz Berta remekül tangózik, így Mudra Zsolt és Őri Andrea vendégeinkkel együtt bemutathattuk, milyen is egy mai táncest, ahol egy férfira sokkal több női táncos jut. Kismaroson még kettő, Leányfalun már három, hiszen addigra sikerült az est bandoneónosát, Vörös Esztert is táncra perdítenünk.

A bő egyórás műsorban saját tangó átiratainkat játszottuk. Leginkább a műfaj aranykorában (20-50-es évek) született klasszikusokat, melyeket Attila szabott át a kvartett-bandoneón hangszerelésre, persze remekül. Voltak erőteljes tangók, keringők és milongák, a három tangóstílus, melyekre a mai napig táncolnak minden este a világ minden táján, így Budapesten is. 

Természetesen játszottunk Astor Piazzolla műveiből is, hiszen ő végképp nem hiányozhat egy ilyen műsorból. Piazzolla olyan koncertlátogatókhoz is elvitte a tangót szívszaggatóan lassú és érzelmes, vagy éppen jellegzetesen ritmikus darabjaival, akik soha nem jártak volna tánctermek közelében. Az egyik, kevésbé ismert művét, egy öttételes szvitet Five Tango Sensations (Öt tangó érzés) címmel kifejezetten vonósnégyesre és bandoneónra komponált, s mi ebből a Loving-ot, az öt közül a legintimebb, legmélyebb és legérzelmesebb epizódot adtuk elő.

Izgalmas volt belelátni egy teljesen más világba, Eszternek pedig azt látni, ahogy a próbák során egyre jobban minket is elragad ennek a zenének a szenvedélye. Ez a lelkesedés egészen odáig fajult, hogy Zoli, aki feleségével pár éve kezdett tangózni, de az utóbbi időben nem nagyon maradt rá idejük, mindenki előtt megfogadta, hogy ismét belevágnak és eljárnak majd tangózni. Sőt, még Péter is megjegyezte, hogy kedvet kapott a tánchoz. Leányfalun a pezsgőzés közepette még spontán milonga (táncest) is alakult, ahol Zoliék (újra) táncoltak meghívott vendégeink mellett, Eszter pedig húzta a talpalávalót.

Sorsoltunk is, mint mindig, s ezúttal a Törley pezsgő és a pezsgőgyár látogatás mellett tangókurzusokra is lehetett bérletet nyerni a Kontakt  Impro Tánciskolába. Reméljük a nyertesek a következő koncertünkön már a parkett ördögei lesznek. Terveink szerint a tangóestet a budapesti közönségnek is hamarosan bemutatjuk.